Ipari park, innovációs központ, inkubátorház

Az ipari parkok fogalmát még csak-csak körül tudja írni az átlagember, természetesen lehetséges specifikumaik, kiemelkedő jelentőségük említése nélkül: mesterségesen létrehozott ipari koncentráció, mely elősegíti az azt alkotó vállalkozások közötti transzfer kialakulását, egyben hozzájárul a környezete gazdasági, társadalmi fejlődéséhez is. Az inkubátorház elvi alapjainak meghatározásakor ezzel szemben a laikus nagyon könnyen téved a félreértés mezejére: a másra asszociáló, egyébként roppant találó név egyben elég megtévesztő is ahhoz, hogy nem is olyan egyedi esetben a válaszadó egészségügyi intézményt(!) véljen mögötte. Sokféle elnevezés van ma forgalomban. Hallunk tudományos parkról, technológiai parkról, innovációs parkról, technológiai inkubátorházról, üzleti parkról, ipari parkról, ezért nem árt tisztázni a fogalmakat.

Az innovációs központ a fejlődési szakaszuk legelején lévő kis, technológia-intenzív vállalatok számára nyújt szolgáltatásokat. Az innovációs központ helyet adhat az egyetemekről vagy kutató intézetekből kiváló (angol szóval: spin-off vagy spin-out) vállalkozásoknak. Az inkubátor pedig az induló vállalkozások létrehozását és növekedését segíti elő szolgáltatásaival, amelyekbe beletartozik a helyszín biztosításán kívül a menedzsment támogatása is.

Az inkubátorház olyan vállalat tehát, mely más kezdő vállalkozásoknak nyújt különböző szolgáltatásokat, annak érdekében, hogy azok gyorsan és sikeresen léphessenek piacra.

Az inkubátorházak legfőbb előnye, hogy lerövidítik a piacra jutást. A nyújtott szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalkozók figyelmüket cégük fő tevékenységére (core competence) fókuszálhassák, és ne kelljen kevésbé produktív dolgokra időt fecsérelniük. Jeff Levy az Ehatchery nevű inkubátorház alapítója és elnök vezérigazgatója így nyilatkozott: „Bármikor kaphatsz több pénzt, de sohasem kaphatsz több időt.”

Ugyanazon vagy hasonló ötletekkel ugyanis sok vállalkozó próbál a piacra jutni, azonban ezen ötletek nagy része nem akkora horderejű, hogy több belépőt eltartson. Éppen ezért fontos elsőnek megjelenni a piacon.

„... nem a nagy hal eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút.”

Az inkubátorházak koncepcióját négy érv támasztja alá:

Politikai érv: a termelés új technológiáknak megfelelő átalakítására hivatkozik. Az átalakítás célja, hogy a gazdasági struktúra jobban illeszkedjék az új gazdasági rendszerbe, új foglalkoztatási lehetőségeket hozzon létre. A helyi közösségek megpróbálják vonzani, de legalábbis fenntartani a vállalkozásokat és a helyi foglalkoztatást annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges pénzügyi bevételeiket. Nagy gondot fordítanak a tudományos eredmények átvételére,új technológiák alkalmazására az iparban és a kereskedelemben. Az új technológia átvételéreés új munkahelyek teremtésére a kis- és közepes vállalkozások bizonyultak a legalkalmasabbnak. Ebben az összefüggésben a vállalkozói inkubátorházakról, mint a társadalmi-műszaki fejlődés új eszközéről beszélhetünk, ami az innovációs politika stratégiai eleme is egyszersmind.

Irányítási érv: az ipari és kereskedelmi tevékenység komplexitására hivatkozik. A nemzetközi verseny a vállalkozásoktól fokozott alkalmazkodást követel, részben új vezetési módszerek bevezetésével, részben rugalmasabb szervezet létrehozásával. A kis- és közepes vállalkozások könnyebben felelnek meg ezeknek a követelményeknek, mint a nehézkesebb nagyvállalatok. Ugyanakkor a kisvállalkozásokban gyakran hiányzik a vezetési tapasztalat, különösen a kezdeti
stádiumban. Az inkubátorházak ezt a hiányt igyekeznek pótolni.

Társadalmi érv: alapvetően azt a véleményt erősíti, amely a bérviszonyok, ill. munkakörülmények
minőségének újragondolását sürgetik. A vállalkozás belső átszervezése növeli a termelés rugalmasságát és így a vállalkozás kedvezőbb piaci helyzetét segíti elő. Az ágazatok közötti új kapcsolatok kevésbé hierarchizált struktúrát hoznak létre, amely jobban támaszkodik az együttműködésre és a kölcsönös függőségre. A munkaerő integrációja és részvétele a döntéshozásban egyre általánosabbá válik. A fizikai környezet átalakul, az „ipari zónák” „tevékenységi zónákká” alakulnak át, és egyre inkább a települési struktúra részévé válnak. Az új társadalmi követelmények könnyebben teljesíthetők kisvállalkozási keretek között. Az inkubátorházak megoldást kínálnak a dolgozók megváltozott ambícióinak megvalósításához és a tulajdonosok magatartásának alakításához is.

Technikai-gazdasági érv: a hangsúly az új technológiákon van, a fő feladat az ötlettől az ipari alkalmazásig tartó folyamat követése. A folyamat nem gond nélküli, a statisztikák azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban a vállalkozások kb. 80%-a szűnik meg az első öt évben. Másrészt, ha a program komplexebb-finanszírozása költségesebb, megköveteli a pontos piaci ismereteket, stb. - az előkészületek is hosszadalmasabbak. (a programok 32%-ának előkészületei kb. 6 hónapot vesznek igénybe, 43%-ának fél év és két év közötti időre, 25%-nak több mint 2 évre van szüksége.) Az előkészítés a vállalkozás sikerének alapvető eleme. A korai kudarcok
okai a következők:

• A finanszírozás hiánya (az új technológiák esetében a kockázati tőke hiánya),
• A vezetési-irányítási hozzáértés hiánya,
• Potenciális sikerek túlértékelése,
• A forgótőke és a beruházás szükségletek aláértékelése.