Götz Irén Júlia

Az első magyar női kémiaprofesszor

1889. ápr. 3-án született Magyaróváron.

1907-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti tudományegyetem kémia - fizika - matematika szakán. Emellett filozófiát is hallgatott.

Az egyetemen kémiában Lengyel Béla, matematikában Beke Manó tanítványa volt.
Doktori szigorlat után (1911) ő lett a harmadik magyar. női vegyészdoktor. Ezt követően egy évig ösztöndíjas M. Curie párizsi intézetében, majd hazatérte után 1913-tól az Állatélettani Kísérleti Állomás munkatársa volt, s itt végzett kutatási eredményei egy részét Gróh Gyulával együtt publikálta. Foglalkozott a folyadékok keverésekor beálló térfogatváltozásokkal, a hidroxil-ionkoncentrációk mérésével, s kísérleteket végzett különféle takarmányok tápértékének megállapítására.

Ebben az évben kötött házasságot Dienes Lászlóval, akivel 1938-ig élt együtt.

A Tanácsköztársaság alatt egyetemi katedrát kapott (1919. ápr. 10.). 1920 márc.-ában letartóztatták, majd Madzsar József segítségével illegálisan elhagyta az országot, és előbb Bécsben, 1920 őszétől 1921 végéig Bukarestben élt. 1922-től 1928-ig a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetének adjunktusa volt, 1925-től az orvosi karon is előadott. Ekkor írt tanulmányai részben a Korunkban jelentek meg. A román vasgárdisták elől családjával együtt menekülni kényszerült, s Berlinben, majd 1931 telén Moszkvában telepedett le, és 1938-ig a Nitrogén Kutató Intézet tudományos munkatársa, ill. osztályvezetője volt.

1941 őszén hamis vádak alapján letartóztatták, de rövidesen felmentették. Még ebben az évben elhunyt.

« vissza