Ipari park, innovációs központ, inkubátorház
Az ipari parkok fogalmát még csak-csak körül tudja írni az átlagember, természetesen
lehetséges specifikumaik, kiemelkedő jelentőségük említése nélkül: mesterségesen létrehozott
ipari koncentráció, mely elősegíti az azt alkotó vállalkozások közötti transzfer kialakulását,
egyben hozzájárul a környezete gazdasági, társadalmi fejlődéséhez is. Az inkubátorház elvi
alapjainak meghatározásakor ezzel szemben a laikus nagyon könnyen téved a félreértés mezejére: a másra asszociáló, egyébként roppant találó név egyben elég megtévesztő is ahhoz, hogy
nem is olyan egyedi esetben a válaszadó egészségügyi intézményt(!) véljen mögötte. Sokféle
elnevezés van ma forgalomban. Hallunk tudományos parkról, technológiai parkról, innovációs
parkról, technológiai inkubátorházról, üzleti parkról, ipari parkról, ezért nem árt tisztázni a fogalmakat.
Az innovációs központ a fejlődési szakaszuk legelején lévő kis, technológia-intenzív
vállalatok számára nyújt szolgáltatásokat. Az innovációs központ helyet adhat az egyetemekről
vagy kutató intézetekből kiváló (angol szóval: spin-off vagy spin-out) vállalkozásoknak.
Az inkubátor pedig az induló vállalkozások létrehozását és növekedését segíti elő szolgáltatásaival,
amelyekbe beletartozik a helyszín biztosításán kívül a menedzsment támogatása is.
Az inkubátorház olyan vállalat tehát, mely más kezdő vállalkozásoknak nyújt különböző
szolgáltatásokat, annak érdekében, hogy azok gyorsan és sikeresen léphessenek piacra.
Az inkubátorházak legfőbb előnye, hogy lerövidítik a piacra jutást. A nyújtott szolgáltatások
lehetővé teszik, hogy a vállalkozók figyelmüket cégük fő tevékenységére (core competence)
fókuszálhassák, és ne kelljen kevésbé produktív dolgokra időt fecsérelniük. Jeff Levy
az Ehatchery nevű inkubátorház alapítója és elnök vezérigazgatója így nyilatkozott: „Bármikor
kaphatsz több pénzt, de sohasem kaphatsz több időt.”
Ugyanazon vagy hasonló ötletekkel ugyanis sok vállalkozó próbál a piacra jutni, azonban
ezen ötletek nagy része nem akkora horderejű, hogy több belépőt eltartson. Éppen ezért
fontos elsőnek megjelenni a piacon.
„... nem a nagy hal eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút.”
Az inkubátorházak koncepcióját négy érv támasztja alá:
Politikai érv: a termelés új technológiáknak megfelelő átalakítására hivatkozik. Az átalakítás
célja, hogy a gazdasági struktúra jobban illeszkedjék az új gazdasági rendszerbe, új foglalkoztatási
lehetőségeket hozzon létre. A helyi közösségek megpróbálják vonzani, de legalábbis
fenntartani a vállalkozásokat és a helyi foglalkoztatást annak érdekében, hogy biztosítsák a
szükséges pénzügyi bevételeiket. Nagy gondot fordítanak a tudományos eredmények átvételére,új technológiák alkalmazására az iparban és a kereskedelemben. Az új technológia átvételéreés új munkahelyek teremtésére a kis- és közepes vállalkozások bizonyultak a legalkalmasabbnak.
Ebben az összefüggésben a vállalkozói inkubátorházakról, mint a társadalmi-műszaki
fejlődés új eszközéről beszélhetünk, ami az innovációs politika stratégiai eleme is egyszersmind.
Irányítási érv: az ipari és kereskedelmi tevékenység komplexitására hivatkozik. A nemzetközi
verseny a vállalkozásoktól fokozott alkalmazkodást követel, részben új vezetési módszerek
bevezetésével, részben rugalmasabb szervezet létrehozásával. A kis- és közepes vállalkozások
könnyebben felelnek meg ezeknek a követelményeknek, mint a nehézkesebb nagyvállalatok.
Ugyanakkor a kisvállalkozásokban gyakran hiányzik a vezetési tapasztalat, különösen a kezdeti
stádiumban. Az inkubátorházak ezt a hiányt igyekeznek pótolni.
Társadalmi érv: alapvetően azt a véleményt erősíti, amely a bérviszonyok, ill. munkakörülmények
minőségének újragondolását sürgetik.
A vállalkozás belső átszervezése növeli a termelés rugalmasságát és így a vállalkozás kedvezőbb
piaci helyzetét segíti elő. Az ágazatok közötti új kapcsolatok kevésbé hierarchizált struktúrát
hoznak létre, amely jobban támaszkodik az együttműködésre és a kölcsönös függőségre.
A munkaerő integrációja és részvétele a döntéshozásban egyre általánosabbá válik. A fizikai
környezet átalakul, az „ipari zónák” „tevékenységi zónákká” alakulnak át, és egyre inkább a
települési struktúra részévé válnak. Az új társadalmi követelmények könnyebben teljesíthetők
kisvállalkozási keretek között. Az inkubátorházak megoldást kínálnak a dolgozók megváltozott
ambícióinak megvalósításához és a tulajdonosok magatartásának alakításához is.
Technikai-gazdasági érv: a hangsúly az új technológiákon van, a fő feladat az ötlettől az ipari
alkalmazásig tartó folyamat követése. A folyamat nem gond nélküli, a statisztikák azt mutatják,
hogy az Egyesült Államokban a vállalkozások kb. 80%-a szűnik meg az első öt évben.
Másrészt, ha a program komplexebb-finanszírozása költségesebb, megköveteli a pontos piaci
ismereteket, stb. - az előkészületek is hosszadalmasabbak. (a programok 32%-ának előkészületei
kb. 6 hónapot vesznek igénybe, 43%-ának fél év és két év közötti időre, 25%-nak több
mint 2 évre van szüksége.) Az előkészítés a vállalkozás sikerének alapvető eleme. A korai kudarcok
okai a következők:
-
A finanszírozás hiánya (az új technológiák esetében a kockázati tőke hiánya),
-
A vezetési-irányítási hozzáértés hiánya,
-
Potenciális sikerek túlértékelése,
-
A forgótőke és a beruházás szükségletek aláértékelése.
Tehát nem elégségesek a tudományos és műszaki ismeretek, más tényezők - irányítás, marketing,
finanszírozás - is alapvetően szükségesek az új vállalkozások fennmaradáshoz. A műszaki és a gazdasági konjuktúrában az inkubátorházak fontos szerepet játszanak a vállalkozások
létrehozásának és fejlődésének megkönnyítésében.